Majomhimlő

Mennyire veszélyes a megbetegedés?

A majomhimlőből való gyógyulás lassú folyamat, tünetei 2-4 hétig tartanak, és súlyos esetek is előfordulhatnak. Az utóbbi időben a halálozási arány 3-6% körül mozgott.

A majomhimlő szövődményei lehetnek másodlagos fertőzések: tüdőgyulladás, szepszis, agyvelőgyulladás, valamint a szaruhártya fertőzése, amely látásvesztést okoz. Nem ismert, hogy milyen mértékben fordulhat elő tünetmentes fertőzés.

Hogyan kapható el a majomhimlő?

A majomhimlő vírus egyik emberről a másikra a sérülésekkel, testnedvekkel, légúti cseppfertőzéssel és szennyezett anyagokkal, például ágyneművel való szoros érintkezés útján terjed. A fertőzés megelőzése érdekében ajánlott az ismert betegek kerülése, és az általános higiéniai szabályok fokozott betartása.

Hogyan zajlik le a betegség, mik a tünetei?

A majomhimlő lappangási ideje általában 6-13 nap, de 5-21 nap is lehet.

A fertőzés lefolyása két szakaszra osztható:

1. Az ún. inváziós időszak 0-5 napig tart, amelyet láz, erős fejfájás, nyirokcsomók duzzanata, hátfájás, izomfájdalmak és erős levertség jellemez. A nyirokcsomó duzzanat a majomhimlő megkülönböztető jellemzője más betegségekhez képest, amelyek kezdetben hasonlónak tűnhetnek (bárányhimlő, kanyaró, himlő).

2. A bőrkiütés általában a láz megjelenését követő 1-3 napon belül kezdődik.

• A kiütések inkább az arcon és a végtagokon koncentrálódnak, nem pedig a törzsön. Az arcot (az esetek 95%-ában), valamint a kézfejet és a talpat (az esetek 75%-ában) érinti. Szintén érintett a szájnyálkahártya (az esetek 70%-ában), a nemi szervek (30%) és a kötőhártya (20%), valamint a szaruhártya.
• A kiütések egymás után alakulnak ki makuláktól (sík alappal rendelkező elváltozások) papulákig (enyhén megemelkedett szilárd elváltozások), hólyagokig (átlátszó folyadékkal teli elváltozások), pustulákig (sárgás folyadékkal telt elváltozások) és kéreggé, amelyek kiszáradnak és leesnek.
• Az elváltozások száma néhánytól több ezerig terjed.
• Súlyos esetekben az elváltozások összeolvadhatnak, amíg a bőr nagy részei le nem válnak.

Kiket veszélyeztet a majomhimlő?

A súlyos esetek gyakrabban fordulnak elő gyermekek körében. A betegség lefolyása összefügg a vírusnak való kitettség mértékével, és a beteg általános egészségi állapotával.

Magyarországon a himlő elleni oltás 1979-től nem része a kötelező védőoltási sornak, azaz az ezt megelőzően születettek a vakcináció révén jócskán védettebbek, mint a fiatalabb korosztály. (A majomhimlőt okozó vírus ugyanakkor nem rokon pl. a bárányhimlőt okozó vírussal, így ez az oltás, vagy a betegségen való átesés nem jár magasabb fokú védettséggel.)

Létezik-e terápia a fertőzésre?

A tünetek enyhítése, a szövődmények kezelése és a hosszú távú következmények megelőzése érdekében a majomhimlő mindenképp szakszerű orvosi ellátást igényel.

A tecovirimat néven ismert vírusellenes szert, amelyet a himlő ellen fejlesztettek ki, az európai gyógyszerügyi hatóság engedélyezte a majomhimlő kezelésére 2022-ben állat- és emberkísérletek adatai alapján. A készítmény még nem érhető el széles körben.

A megfelelő tápláltsági állapot fenntartása, és a kiszáradás elkerülése érdekében érdekében a betegeket folyadékkal és étellel kell kínálni.

A megbetegedés során másodlagos bakteriális fertőzések alakulhatnak ki, amelyeket szintén kezelni kell.

Létezik-e védőoltás a majomhimlő ellen?

A himlő elleni védőoltás több megfigyelési vizsgálattal kimutatta, hogy körülbelül 85%-ban hatékony a majomhimlő megelőzésében. Így az előzetes (Magyarországon 1979-ig kötelező) himlőoltás enyhébb betegséget eredményezhet. Jelenleg az eredeti himlőoltás már nem elérhető a nagyközönség számára, az elmúlt 40-45 évben csak egyes laboratóriumi vagy egészségügyi dolgozók kapták meg.

A majomhimlő megelőzésére 2019-ben jóváhagytak egy módosított, legyengített vaccinia víruson (Ankara törzs) alapuló újabb vakcinát. Ez egy kétadagos vakcina, amelynek elérhetősége továbbra is korlátozott.

Jelenleg folynak a tudományos vizsgálatok a majomhimlő megelőzésére és leküzdésére szolgáló vakcinázás megvalósíthatóságának és megfelelőségének felmérésére. Egyes országokban gondolkodnak az esetlegesen veszélyeztetett személyek, például a laboratóriumi személyzet, a gyorsreagálású csoportok és az egészségügyi dolgozók vakcinálását illetően.

Forrás: webbeteg.hu

Szerző: dr. Soós Zoltán, MOK Háziorvosi Csoport vezető
Felhasznált forrás: WHO – Monkeypox